Búvárszivattyú működése egyszerűen

Búvárszivattyú működése kerti kútban, öntözőrendszerrel.

Hogyan kerül a víz a kút mélyéről a locsolóig?

Van egy kút a kert végében, benne több méter mélyen a víz. Te pedig csak annyit szeretnél, hogy amikor megnyitod a kerti csapot vagy elindítod a locsolót, a víz szépen megérkezzen.

Elsőre egyszerűnek hangzik. A víz azonban magától ritkán indul el oda, ahol éppen szükség van rá.

Itt jön képbe a búvárszivattyú.

A búvárszivattyú különlegessége, hogy nem a felszínen állva próbálja „felszippantani” a vizet. Belemegy a vízbe, és onnan dolgozik. Olyan ez, mintha egy nehéz bevásárlókocsit nem egy hosszú kötéllel próbálnál magad felé húzni a kert másik végéből, hanem egyszerűen mögé állnál és tolnád.

A búvárszivattyú működése laikusként is könnyen megérthető: a gép a víz alatt dolgozik, a vizet a szivattyú belsejébe engedi, majd a nyomócsövön vagy tömlőn keresztül továbbítja a felhasználási helyre. A tisztavizes búvárszivattyúk gyakori feladata többek között a kutakból és tartályokból történő vízellátás, valamint az öntözés.

Kinek és mikor jön igazán jól egy búvárszivattyú?

A búvárszivattyú nem csak annak való, akinek mély fúrt kútja van. A kert körüli vízellátásban, víztelenítésben és az összegyűjtött esővíz felhasználásában is rengeteg olyan helyzet van, amikor praktikus megoldást jelent.

Képzeld el például, hogy nyár közepén két hete nem esett. A gyep kezd sárgulni, a veteményes pedig már nem finoman jelzi, hanem gyakorlatilag követeli a vizet.

Ha van fúrt vagy ásott kutad, egy megfelelő búvárszivattyú képes a vizet feljuttatni a felszínre, majd továbbítani a locsolórendszerhez, a tömlőhöz vagy akár a ház körüli vízellátó rendszerhez.

Ilyenkor azonban nem egyszerűen a „legerősebb” gépet kell keresni. Számít, hogy milyen mélyen van a víz, milyen magasra és milyen messzire kell továbbítani, illetve mennyi vízre van szükséged.

Ha ilyen feladatra keresel gépet, érdemes a megbízható búvárszivattyú kerti kúthoz választékot a valódi felhasználási igények alapján összehasonlítani, nem pedig pusztán a motor teljesítménye szerint dönteni.

 

Búvárszivattyú felhasználási területei

 

Hétvégi telken, amikor nincs mindenhol vezetékes víz

A hétvégi telek tipikus búvárszivattyús terep. Van egy kút vagy víztároló, de nincs kiépített vízhálózat a kert minden sarkában.

A szivattyú ilyenkor segíthet:

  • meglocsolni a növényeket;
  • feltölteni egy kisebb víztartályt;
  • vizet juttatni a kerti csaphoz;
  • kiszolgálni egy egyszerű öntözőrendszert.

Vödörrel természetesen ugyanez megoldható. Csak körülbelül a nyolcadik forduló után kezd az ember gyanakodni arra, hogy talán létezik jobb módszer is.

Pincében, amikor a víz hívatlan vendég

A talajvíz és a beázás általában nem kér időpontot.

Egy komolyabb esőzés után reggel lemész a pincébe, felkapcsolod a villanyt, és a padlón megcsillan valami, aminek nagyon nem kellene ott lennie.

Ilyen helyzetben egy víztelenítésre alkalmas búvárszivattyú segíthet a felgyűlt víz eltávolításában. A merülő víztelenítő szivattyúk tipikus alkalmazási területei között pincék, garázsok, kutak és más elöntött területek víztelenítése is szerepel.

Különösen praktikusak lehetnek az automata úszókapcsolós szivattyúk, mert a kapcsoló a vízszint változását követve képes elindítani és leállítani a gépet. Gondolj rá úgy, mint egy egyszerű őrszemre: amikor a víz elér egy bizonyos szintet, munkába küldi a szivattyút, majd a vízszint csökkenésekor leállítja.

Esővízgyűjtőnél és kerti tónál

Az összegyűjtött esővíz remekül használható öntözésre, de a víznek valahogy ki is kell jutnia a tartályból.

Egy megfelelő búvárszivattyúval a vizet tömlőbe vagy öntözőrendszerbe lehet továbbítani, így nem kell minden kannát kézzel megtölteni és végigcipelni a kerten.

Kerti tónál szintén szükség lehet szivattyúra, például a víz mozgatásához vagy bizonyos vízrendszerek működtetéséhez. Itt azonban mindig az adott feladatra tervezett típust kell választani: ami jó egy esővíztartályhoz, nem automatikusan megfelelő iszapos vízhez vagy folyamatos tavi üzemhez.

A búvárszivattyú működése lépésről lépésre

Nézzük meg úgy, mintha a szivattyút képzeletben átlátszóvá tennénk.

Nem lesz fizikaóra, ígérjük.

1. A szivattyú bekerül a vízbe

Ez a legfontosabb különbség sok felszíni szivattyúhoz képest.

A búvárszivattyút arra tervezték, hogy vízbe merítve dolgozzon. A fúrólyukba telepített búvárszivattyúk közvetlenül a körülöttük lévő vízből dolgoznak, hosszú szívóvezeték nélkül, ezért működésük során a víz alatt helyezkednek el.

2. A víz belép a szivattyúba

A víz a beömlőnyílásokon keresztül jut a gép belsejébe.

Nem úgy kell elképzelni, hogy a szivattyú egy óriási porszívóként a kút másik végéből beszippant mindent, ami arra jár.

Inkább olyan, mint egy mozgólépcső: ami eléri a belépési pontját, azt folyamatosan továbbviszi.

3. A járókerék mozgásba hozza a vizet

A legtöbb ilyen rendszer lelke egy gyorsan forgó járókerék. Ez energiát ad a víznek, felgyorsítja, a szivattyú kialakítása pedig segít abban, hogy a víz a nyomóoldal felé haladjon. A centrifugálszivattyúk működésénél a forgó járókerék ad energiát az áramló folyadéknak.

Kerti példával: a gép folyamatosan mozgásba hozza a vizet és a kijárat felé tereli.

Onnantól pedig a cső mutatja az utat.

4. A búvárszivattyú felfelé továbbítja a vizet

Itt van a lényeg.

A felszínen álló szivattyúnál először a víznek el kell jutnia a szivattyúhoz a szívóoldalon keresztül. A búvárszivattyú ezzel szemben már eleve lent van a vízben, ezért onnan továbbítja azt a felszín és a felhasználási hely felé.

Ezért használják ezeket a szivattyúkat mélyebb kutaknál is.

A megfelelő modell kiválasztásánál azonban nem szabad egyetlen adatot nézni. Együtt számít többek között:

  • a vízszint mélysége;
  • a szükséges emelőmagasság;
  • a csővezeték hossza és átmérője;
  • a kívánt vízmennyiség;
  • a rendszer szükséges nyomása.

 

Búvárszivattyú működése

 

A búvárszivattyú legfontosabb típusai röviden

Laikusként az első nagy kérdés nem az, hány járókerék van a gépben vagy pontosan milyen a belső hidraulikai kialakítása.

Hanem ez:

Milyen vizet szeretnél vele mozgatni?

Tiszta vízre való búvárszivattyú

Ezeket alapvetően tiszta vagy csak a gyártó által meghatározott mértékben szennyezett víz mozgatására választják.

Tipikus feladat lehet:

  • a kútból történő vízellátás;
  • a kerti öntözés;
  • a ciszternából történő vízkivétel;
  • az esővíz hasznosítása.

Fontos azonban a gyártó által megadott megengedett szemcseméret. Attól, hogy a víz szemre tisztának tűnik, még tartalmazhat homokot vagy apró szennyeződéseket. Nem minden szivattyú viseli el ugyanazt a terhelést.

Szennyvízre vagy szennyezett vízre való búvárszivattyú

A szennyvízszivattyú más feladatra készül. Az adott típustól függően nagyobb szennyeződésekkel és lebegő részecskékkel is számolhat.

Itt különösen fontos a konkrét modell adatlapjának ellenőrzése. A „szennyvízszivattyú” elnevezés nem jelenti azt, hogy minden ilyen gép korlátlanul képes bármilyen méretű vagy típusú szennyeződést továbbítani.

Amikor ilyen gépet választasz, a lakossági szennyvíz búvárszivattyú árak összehasonlítása mellett érdemes megnézni:

  • a megengedett szemcseméretet;
  • a maximális emelőmagasságot;
  • a szállítási teljesítményt;
  • a szükséges csatlakozási méretet;
  • az automatikus működés lehetőségét.

Az olcsóbb gép ugyanis nem feltétlenül olcsóbb választás, ha a feladatra egyszerűen nem alkalmas.

Hogyan válassz jól?

A jó választás nem ott kezdődik, hogy megnézed, melyik gép dobozán szerepel a legnagyobb wattszám.

Inkább válaszolj erre az öt kérdésre:

  1. Honnan érkezik a víz? Fúrt kútból, ásott kútból, tartályból, tóból vagy pincéből?
  2. Milyen a víz? Tiszta, enyhén szennyezett vagy erősen szennyezett?
  3. Milyen mélyről kell felhozni?
  4. Milyen magasra és milyen messzire kell továbbítani?
  5. Automatikusan működjön, vagy mindig te kapcsolod be?

Ha ezekre tudod a választ, már sokkal kisebb az esélye annak, hogy túl gyenge, indokolatlanul nagy vagy egyszerűen rossz feladatra tervezett szivattyút választasz.

A búvárszivattyú működése nem bonyolult, csak a feladatot kell jól ismerni

A búvárszivattyú működése röviden úgy képzelhető el, hogy a gép lemerül a vízhez, a víz bejut a szivattyúba, a járókerék energiát ad neki, majd a rendszer a nyomóvezetéken keresztül továbbítja oda, ahol szükség van rá.

A legfontosabb tanács?

Ne a legnagyobb számot keresd a dobozon, hanem a saját helyzetedből indulj ki.

Más szivattyú való egy mély fúrt kúthoz, más egy esővízgyűjtőhöz, és megint más egy rendszeresen beázó pincéhez.

Ha előre tisztázod a víz forrását és tisztaságát, az emelési magasságot, a szükséges vízmennyiséget és az automatizálás igényét, a választás már nem tűnik műszaki rejtvénynek.

Inkább egyszerű párosítás lesz: adott egy feladat, és hozzá kell megtalálni a megfelelő szivattyút.