Avagy mikor nem ez a jó választás?
Az olajmentes kompresszor első hallásra szinte tökéletes választásnak tűnik. Nem kell kompresszorolajat ellenőrizni és cserélni, kisebb a karbantartási igénye, ráadásul nem kerülhet kenőolaj a sűrített levegőbe a kompressziós térből. Sok kompakt modell könnyű, egyszerűen mozgatható, és ma már kifejezetten halk változatok is elérhetők.
Innen már csak egy lépés az a következtetés, hogy ha lehet olajmenteset választani, akkor miért vennénk mást?
Azért, mert az olajmentes konstrukció nem minden feladatra ideális. Különösen a kisebb, közvetlen hajtású dugattyús modelleknél lehetnek olyan korlátok, amelyek intenzív műhelymunkánál, nagy levegőigényű pneumatikus gépeknél vagy hosszabb folyamatos használatnál gyorsan előjönnek.
Az olajmentes kompresszor hátránya tehát nem az, hogy rosszabb technológia lenne. Inkább az, hogy könnyű olyan munkára választani, amelyhez más felépítésű vagy egyszerűen nagyobb teljesítményű gépre lenne szükség.
Mikor jelenthet hátrányt az olajmentes kompresszor?
Először is fontos eloszlatni egy félreértést: nem minden olajmentes kompresszor kisméretű barkácsgép.
Léteznek olajmentes dugattyús, spirál-, csavar- és centrifugálkompresszorok is, az egészen kis teljesítménytől a komoly ipari rendszerekig. Vannak olyan olajmentes ipari gépek, amelyeket folyamatos működésre és több ezer liter/perces légszállításra terveznek.
Amikor tehát az olajmentes kompresszor hátrányairól beszélünk, elsősorban a hobbi-, otthoni és kisebb műhelyfelhasználásra készült hordozható, olajmentes dugattyús kompresszorokat érdemes összehasonlítani a hasonló ár- és teljesítménykategóriájú olajkenéses gépekkel.
Ebben a körben már valóban vannak fontos különbségek.
Az olajmentes kompresszor hátránya lehet az intenzívebb kopás
Az olajkenéses kompresszorban a kenőanyag nem egyszerűen azért van, mert „így szokták”. Az olaj csökkenti a súrlódást, segít elvezetni a hőt és mérsékli a mozgó alkatrészek kopását.
Az olajmentes dugattyús konstrukcióknál ezt más műszaki megoldással kell helyettesíteni. Gyakoriak például a PTFE- vagy szénalapú dugattyúgyűrűk, illetve az élettartamukra tömített csapágyak.
Ez természetesen nem azt jelenti, hogy egy olajmentes gép gyorsan tönkremegy. Normál, rendeltetésszerű használat mellett hosszú ideig működhet problémamentesen.
A különbség inkább akkor válik fontossá, ha egy kisebb konstrukciót rendszeresen hosszú ideig, nagy terhelésen járatnak. Ilyenkor a hőterhelés és a kopás jobban igénybe veheti az alkatrészeket.
A karbantartásmentes nem ugyanaz, mint az elnyűhetetlen
Az „olajmentes” egyik nagy előnye, hogy nincs rendszeres olajcsere. Ettől azonban maga a kompresszor még nem lesz teljesen karbantartásmentes.
Továbbra is figyelni kell többek között:
- a levegőszűrő állapotára,
- a kondenzvíz rendszeres leeresztésére,
- a csatlakozásokra és tömítésekre,
- a megfelelő szellőzésre,
- valamint a gyártó által előírt üzemidőre.
Ha tehát napi többórás műhelyhasználatra keresel gépet, önmagában az alacsony karbantartási igény nem lehet döntő érv az olajmentes konstrukció mellett.
Melegedés és duty cycle – itt jöhet elő az olajmentes kompresszor egyik korlátja
A sűrített levegő előállítása jelentős hőtermeléssel jár. Minél hosszabb ideig működik a kompresszor, annál fontosabb, hogy a gép megfelelően vissza tudjon hűlni.
Itt kerül képbe a duty cycle, vagyis a bekapcsolási vagy terhelési ciklus.
Ez azt mutatja meg, hogy egy meghatározott időszakon belül a kompresszor az idő mekkora részében működhet terhelés alatt.
Például léteznek 50%-os és 80%-os duty cycle értékkel megadott olajmentes dugattyús modellek is. Ez jól mutatja, hogy még az olajmentes gépek között sincs egyetlen általános szabály: mindig az adott modell műszaki adatát kell ellenőrizni.
Mikor válik problémává a ciklusidő?
Alkalmi kerékfújásnál vagy rövid kifúvatásnál szinte észre sem veszed.
Más a helyzet, amikor a kompresszor tartálya folyamatosan ürül, ezért a motor újra és újra elindul. Ha a gép alig áll le, nincs elegendő ideje visszahűlni.
Ez gyakran akkor történik, amikor:
- a kompresszor túl kicsi a hozzá csatlakoztatott géphez,
- túl nagy a folyamatos levegőigény,
- hosszú ideig tart a munka,
- vagy túl kicsi a tartály és a légszállítás az adott feladathoz.
Ilyenkor nem feltétlenül az olajmentesség a valódi probléma. Sokkal inkább az, hogy a kiválasztott kompresszor teljesítménye és terhelhetősége nincs összhangban a feladattal.
Az olajmentes kompresszor hátránya pneumatikus szerszámoknál
Az egyik leggyakoribb kompresszorválasztási hiba, hogy valaki kizárólag a maximális nyomást nézi.
„10 bar? Akkor ez biztosan elviszi a légkulcsot.”
Sajnos nem feltétlenül.
A pneumatikus szerszám működéséhez nemcsak megfelelő nyomás, hanem megfelelő légszállítás, vagyis percenként elegendő levegőmennyiség is kell.
A 10 bar önmagában szinte semmit nem mond
Egy kis olajmentes kompresszor is képes lehet 8 vagy 10 bar maximális tartálynyomásra. Ettől azonban még lehet, hogy folyamatosan csak viszonylag kevés levegőt tud előállítani.
A professzionális pneumatikus szerszámok levegőigénye közben jelentős lehet. Egy 1/2"-os ütvecsavarozó például terhelés alatt 680 l/perc körüli levegőt is igényelhet, míg nagyobb modelleknél 1300–1500 l/perc fölötti érték is előfordul.
Ezért nagy levegőigényű lehet például:
- az ütvecsavarozó,
- a pneumatikus csiszoló,
- a levegős véső,
- a nagyobb festékszóró,
- vagy a homokfúvó.
Ilyen esetben nem azt kell elsőként nézni, hogy olajos vagy olajmentes-e a kompresszor, hanem azt, hogy mekkora tényleges légszállításra képes az adott üzemi nyomáson.
Kisebb légszállítás? Ez nem önmagában az olajmentes technológia hibája
Gyakran találkozni azzal az állítással, hogy az olajmentes kompresszoroknak kisebb a légszállításuk és a maximális nyomásuk.
Ez így általánosságban nem igaz.
A kompakt olajmentes gépek között valóban sok kisebb teljesítményű modell található, mert ezeket jellemzően mobil, alkalmi vagy kevésbé levegőigényes feladatokra tervezik.
Az olajmentes technológia azonban önmagában nem zárja ki a nagy légszállítást vagy a nagy nyomást. Ipari olajmentes dugattyús gépek akár 25–40 bar körüli üzemi nyomásra is készülhetnek.
Ezért vásárláskor sokkal hasznosabb három adatot összevetni:
légszállítás + üzemi nyomás + terhelhetőség.
Ha ezek megfelelnek a munkának, önmagában az olajmentes kialakítás nem jelent teljesítményhátrányt.
Nem mindig hátrány a zaj
Az olajmentes kompresszor és a csendes kompresszor nem szinonima.
Vannak kifejezetten halk olajmentes modellek, de léteznek magasabb fordulatszámon működő, direkt hajtású gépek is, amelyek hangja meglehetősen karakteres.
A zajszintet ugyanis többek között befolyásolja:
- a motor fordulatszáma,
- a hajtás kialakítása,
- a kompresszorblokk szerkezete,
- a rezgéscsillapítás,
- a burkolat,
- valamint a fordulatszám és a ventilátor.
Ezért ha lakásban, garázsban vagy zajérzékeny környezetben használnád, ne csak azt nézd, hogy olajmentes-e. Ellenőrizd a gyártó által megadott dB(A) zajszintet is.
Mikor nem éri meg olajmentes kompresszort választani?
A kérdésre nincs egyetlen igen-nem válasz, de vannak olyan helyzetek, ahol egy kisebb olajmentes dugattyús modell könnyen rossz döntéssé válhat.
Autószerelő vagy gumis műhelyben
Ha naponta rendszeresen dolgozik ütvecsavarozó, levegős racsni, csiszoló vagy más pneumatikus gép, a folyamatos légszállítás és a terhelhetőség fontosabb lehet, mint az olajmentes üzem.
Hosszú műhelymunka során
Ha a kompresszor órákon keresztül rendszeresen működik, érdemes olyan konstrukciót választani, amelynek duty cycle értéke és hűtése megfelel ennek a terhelésnek.
Homokfúváshoz
A homokfúvás rendkívül levegőigényes. Itt nemcsak egy kisebb olajmentes, hanem egy kisebb olajos kompresszor is gyorsan kevés lehet.
Nagyobb festési munkákhoz
A folyamatos szórásképhez stabil levegőellátás kell. Ha a kompresszor légszállítása kevés, a tartálynyomás folyamatosan eshet, miközben a kompresszor szinte megállás nélkül próbál utánatermelni.
Ilyen felhasználásoknál érdemes nem egyetlen konstrukcióra leszűkíteni a keresést, hanem a kompresszorok széles választékát a szükséges légszállítás, tartályméret és üzemi terhelés alapján összehasonlítani.
Mikor jó választás mégis az olajmentes kompresszor?
Az eddigiekből nem az következik, hogy kerülni kell az olajmentes gépeket. Éppen ellenkezőleg: megfelelő feladatra nagyon praktikusak lehetnek.
Tipikus felhasználás lehet:
- kerék és sporteszköz felfújása,
- rövid kifúvatási munkák,
- szegező és kapcsozó időszakos használata,
- airbrush,
- kisebb barkácsfeladatok,
- olyan munkák, ahol előny az egyszerű karbantartás és a könnyű hordozhatóság.
Különösen fontos szerepet kap az olajmentes technológia olyan területeken, ahol kiemelten fontos a sűrített levegő tisztasága, például bizonyos élelmiszeripari, gyógyszeripari, elektronikai vagy egészségügyi alkalmazásokban. Ipari környezetben ehhez természetesen megfelelő levegőminőségi osztály, szűrés és levegőkezelés is szükséges; az „olajmentes” felirat önmagában még nem határozza meg a teljes levegőminőséget.
Így döntsd el, hogy neked való-e az olajmentes kompresszor
Ahelyett, hogy rögtön az olajos vagy olajmentes kérdéssel kezdenéd, előbb határozd meg a feladatot.
Nézd meg:
- mekkora levegőmennyiséget igényel a szerszám,
- milyen üzemi nyomáson,
- mennyi ideig használod folyamatosan,
- mekkora tartály szükséges,
- mennyire fontos az alacsony zajszint,
- van-e különleges követelmény a sűrített levegő tisztaságára.
Ha csak időszakosan van szükséged levegőre, és nem használsz nagy fogyasztású pneumatikus gépeket, egy olajmentes kompresszor egyszerű és praktikus választás lehet.
Ha viszont a gépnek napi több órán át kell dolgoznia, nagy levegőigényű szerszámokat hajtana vagy intenzív műhelyhasználat vár rá, akkor nem az olajmentességet érdemes elsődleges szempontként kezelni.
