Tartós beton házilag
Betonozás lépésről lépésre – így készíts tartós betont házilag
Családi ház körül szinte elkerülhetetlen, hogy időről időre betonozott felületre legyen szükség: kerítésalap, kerti járda, terasz, pincealjzat vagy egy kisebb épület alapja. Kőművest hívni nem mindig opció – drága, és sokszor hosszú várakozással jár. Jó hír viszont, hogy az egyszerűbb betonozási munkák házilag is elvégezhetők, ha tisztában vagyunk az alapelvekkel.
Ebben az útmutatóban végigvesszük:
- a betonozáshoz szükséges alapanyagokat,
- a helyes cement–sóder arányt,
- elvégzünk egy beton anyagszükséglet-számítást,
- majd lépésről lépésre bemutatjuk a betonozás teljes folyamatát.
A betonozás alapjai
A beton elkészítéséhez 3+1 alapanyag szükséges:
- cement
- sóder (homokos kavics)
- víz
- +1: betonvas vagy betonháló (nagyobb teherbírás esetén)
A tartós, évtizedekig problémamentes beton kulcsa a minőségi alapanyag és a helyes keverési arány. A betonozás folyamata leegyszerűsítve három fő lépésből áll:
- Bedolgozás
- Tömörítés
- Utókezelés
Mindezt természetesen megelőzi a beton bekeverése és a zsaluzás elkészítése.
Ebben a cikkben egy C20/C25 szilárdsági osztályú beton elkészítését vesszük alapul, amely ideális:
- kerítésalaphoz,
- kerti épületekhez,
- pincealjzathoz,
- járdákhoz,
- födémek félbetonjához.
Beton anyagszükséglet kalkulálása
Egy köbméter beton hozzávetőleges összetétele térfogatarányosan:
- víz: 15–20%
- cement: 10–15%
- szilárd adalékanyag (sóder): 60–75%
Mennyi cement kell 1 m³ betonhoz?
Általános, bevált arány C20/C25 beton esetén:
- cement: ~300 kg
- sóder: ~1800 kg
- víz: ~180 liter
Ez nagyjából:
- 16 db 25 kg-os cementes zsák
- 1 m³ sóder
- ~200–210 liter víz
A beton összetevői részletesen
Sóder – az alap térfogat
A jó minőségű sóder:
- kb. 50% homokot (<4 mm),
- és 50% kavicsot (>4 mm) tartalmaz
(40–60% arány még megfelelő).
Gyakorlati ellenőrzés:
10 kg sódert 4 mm-es szitán átszitálva 4–6 kg homok az ideális.
Fontos:
- a homok szürkés, folyami eredetű legyen,
- a sárgás, agyagos homok rontja a beton minőségét,
- házi betonozásnál a kavics maximális szemcsemérete 16–24 mm.
Cement – nem a több a jobb
A cement a beton kötőanyaga, de túl nagy mennyiségben porladást okozhat.
Cementtípusok:
- CEM I: tiszta portlandcement
- CEM II: adalékanyagokat tartalmazó cement
- CEM III: kohósalakos cement
Házi betonozáshoz:
- kerüld a CEM I-et,
- és a gyors kötésű „R” jelölésű cementeket.
Víz – egyszerű, de kritikus
A víz legyen tiszta. Kútvíz nyugodtan használható, ha nem szennyezett.
Beton megerősítése
Nagyobb teher vagy repedésmentesség érdekében:
- bordázott betonacél
- vagy betonháló beépítése ajánlott.
A beton így sokkal ellenállóbb lesz húzó- és hajlítóerőkkel szemben.
Betonkeverés házilag – érthetően, lépésről lépésre
A betonkeveréshez három dologgal kell tisztában lenni:
- helyes cement–sóder arány,
- szükséges betonmennyiség,
- kézi vagy gépi keverés különbségei.
Ha ezek rendben vannak, a beton minősége kiszámítható és tartós lesz.
A cement–sóder arány egyszerűen
Egy bevált, általános ökölszabály szerint:
3 lapát sóderhez 1 lapát cement szükséges
gyengébb betonhoz elegendő lehet a 4 : 1 arány is
Annyi vizet kell hozzáadni, hogy a beton: ne folyjon szét, de könnyen bedolgozható és simítható legyen.
Ez a módszer működik, viszont nem a leggazdaságosabb, ezért érdemes pontosabb arányokat használni.
Pontos betonkeverési arányok (C20/C25)
Alaparány térfogat szerint
- Cement 1
- Sóder 3
- Víz 0,7
Tömeg szerinti arány
- 1 kg cement
- 4,5 kg sóder
- 0,6 kg víz (kb. 6 dl)
Betonkeverési arány 1 m³ betonhoz (10 literes vödörrel)
- Cement 32 vödör
- Sóder 95 vödör
- Víz 21 vödör
Mit kell megrendelni 1 m³ betonhoz?
kb. 16 zsák (25 kg-os) cement
kb. 1 m³ sóder
kb. 210 liter víz
| Cement | Sóder | Víz | |
|---|---|---|---|
| Arány térfogat alapján | 1 | 3 | 0,7 |
| Arány térfogat alapján | 1 kg | 4,5 kg | 0,6 kg (6dl) |
| Beton keverési arány 1m3 (1 vödör=10l) | |||
| Beton keverési arány 1m3 (1 vödör=10l) | 32 vödör cement | 95 vödör sóder | 21 vödör víz |
| Mennyit kell rendelni 1m3 betonhoz? | ~16 zsák cement | ~1m3 sóder | ~210 liter víz |
Beton anyagszükséglet számítása – lépésről lépésre
A szükséges beton térfogatának kiszámítása
A képlet egyszerű:
hossz × szélesség × vastagság
Példa:
5 m hosszú × 1,5 m széles × 0,2 m vastag beton:
5 × 1,5 × 0,2 = 1,5 m³
Ráhagyás a tömörítés miatt
A beton bedolgozáskor tömörödik, a légbuborékok eltűnnek, ezért kb. 15% ráhagyással kell számolni.
1,5 m³ × 1,15 = 1,725 m³
Ez lesz a valódi betonigény.
Anyagmennyiségek kiszámítása
A kapott 1,725 m³ értéket kell felszorozni az 1 m³-hez tartozó anyagmennyiségekkel.
Például cementből:
16 zsák × 1,725 ≈ 28 zsák cement
Ugyanígy számolható a sóder és a víz mennyisége is.
A betonozás lépései
A betonozás előkészületei közé tartozik a zsaluzás kialakítása és a beton bekeverése. Ezt követi a friss beton bedolgozása, majd a tömörítés, amelyhez ideális esetben betontömörítő gépet használunk. A folyamat végén következik a felület elsimítása, majd kiemelten fontos szerepet kap a beton utókezelése, amely a tartós és repedésmentes végeredmény alapfeltétele.
A zsaluzás
Otthoni betonozási munkákhoz általában elegendő a fa deszkákkal történő zsaluzás. A deszkák legyenek minimum 2,5 cm vastagságúak, hogy a friss beton nyomását biztonságosan megtartsák, és a kívánt forma ne deformálódjon a kötés során.
A beton keverése
A beton keverése házilag történhet kézi keveréssel vagy betonkeverő gép használatával.
Kézi betonkeverésnél először a sódert és a cementet kell alaposan, egyenletesen összekeverni, majd ezt követően lehet fokozatosan adagolni a vizet. Fontos szabály, hogy egyszerre inkább kevesebb vizet adjunk hozzá, mivel utólag még pótolható, de a túl híg keverékből vizet már nem lehet eltávolítani.
Betonkeverő gép használata esetén nincs szükség a cement és a sóder előzetes összekeverésére, mivel a gép elvégzi a megfelelő homogenizálást. Ebben az esetben is alapvető szempont, hogy a keverési arányok pontosak legyenek.
A bedolgozás
A bedolgozás során törekedjünk arra, hogy a beton egyenletesen töltse ki a zsaluzatot, és kerüljük el, hogy a nagyobb kavicsok egy helyre gyűljenek. Az egyenetlen eloszlás rontja a beton szerkezetét és csökkenti annak teherbírását.
A döngölés (tömörítés)
A döngölés a betonozás egyik legfontosabb művelete, mivel ezzel távolíthatók el a keverés során keletkezett légbuborékok, valamint így juttatható el a beton olyan helyekre is, ahová magától nem folyna be.
A tömörítés végezhető:
- kézi döngöléssel, például fadöngölővel, vasdöngölővel vagy döngölőlemezzel,
- gépi döngöléssel, például motoros döngölővel, betonlehúzóval vagy tűvibrátorral.
A beton megerősítése
Amennyiben a betont bordázott betonacéllal vagy betonhálóval szeretnénk megerősíteni, a következő lépések szerint járjunk el:
- Először öntsünk ki egy alsó betonréteget, majd igazítsuk el egyenletesen.
- Helyezzük el a vízszintes betonhálót vagy betonvasat.
- Végül húzzunk rá egy újabb betonréteget.
A gyorsabb és hatékonyabb munkavégzés érdekében – ha az anyagi keret megengedi – érdemes betonvas-kötöző gépet használni, amellyel jelentősen felgyorsítható a betonvas vagy betonháló rögzítése.
A beton elsimítása
A beton felületét először kőműves kanállal érdemes eldolgozni, majd egy egyenes léccel lehúzni és elsimítani. Ipari környezetben erre a célra gyakran alkalmaznak rotoros betonsimítót, amely egyenletes, sima felületet biztosít nagyobb területeken is.
A beton utókezelése
Ahhoz, hogy a beton valóban tartós és repedésmentes legyen, elengedhetetlen a megfelelő utókezelés. Ennek lényege, hogy a betonban lévő víz a szilárdulás során ne párologjon el túl gyorsan. Ennek érdekében a friss betont rendszeresen locsolni kell, illetve célszerű nedvességet megőrző anyaggal, például fóliával letakarni.
Pár tipp a betonozáshoz
Végül érdemes néhány olyan gyakorlati tanácsot is megfogadni, amelyek különösen a kezdő betonozók számára lehetnek hasznosak:
- Betonozni csak akkor érdemes, ha az éjszakai hőmérséklet már nem süllyed 5 °C alá. Az ideális munkahőmérséklet 6–35 °C között van, ebben a tartományban a beton megfelelően köt és szilárdul.
- Nem szabad rétegenként, száradás után betonozni. Ha az alsó réteg már megszáradt, a következő réteg nem fog megfelelően hozzákötni. A betonrétegek kizárólag nedves állapotban képesek egymással tartósan összekapcsolódni.
- A friss beton maró hatású, ezért a munkát mindig gumikesztyűben és gumicsizmában végezzük, ezzel elkerülve a bőr irritációját és sérülését.
